Kezemben tartom Tóth Zoltán József könyvét:” Vihar eőtt – Válaszúton”. Napokban látogatott meg, és ajándékozott meg nemrég megjelent könyvével. Őszintesége miatt rengeteg kudarc éri.  Ezen a téren sorstársak vagyunk. Mint politikus magas poziciót töltött be. Kevesen látnak bele oly mélyen a történések összefüggéseibe, mint ő.
Dolgokat, intézményeket, államot, egyházat, hazát alázattal szolgál, még akkor is, ha megdöbbenve látja tragikus tévedéseiket.
Neki köszönhetem, hogy bátrabban írok a minket fojtogató eseményekről.

Ebben a sorozatomban olyan írásokat adok közre, melyek jelen sorsunkkal foglalkoznak

+

2012.január 21.

Most fejeződött be az a megrendítő felvonulás, melyre néhány ezer magyar embert vártak, akik megelégelték a hagyományaihoz ragaszkodó népünk elleni provokációk sorozatát. Senki nem gondolta, hogy 500.000 magyar ilyen méltósággal, fegyelmezetten fog találkozni a Parlament előtt.
Csak annyit tudok mondani:”Leborulok a nemzet nagysága előtt”
Az előzményekről mindannyian tudunk.

Elsőként Csurka István egyik írásából közlök néhány bekezdést



„Ma már valójában nem a parlamenti ellenzéki pártok állnak szemben a kétharmados többséggel, hanem az a kevesekből álló, de nagy pénzek felett rendelkező és mindig rejtőzködő háttérhatalom, amely az izraeli és az amerikai hatalom, az Obamának is parancsoló bankárkaszt támogatását élvezi. A parlamenti ellenzéki pártok ma már ennek a háttérhatalomnak csak a bábfigurái, noha bizonyára vannak bennük, különösen az MSZP-ben és az LMP-ben közvetlenül bekötött figurák, de ez mellékes. A front a hatalmas gazdasági és kulturális hitbizományokkal rendelkező liberális kaszt és a keresztény kétharmadosság között húzódik. A kormány egyelőre meglehetősen kesztyűs kézzel bánik ennek a kasztnak a hatalmával, befolyásával, médiájával és eltűri kiszorításait és betartásait. Nehéz mást tennie, mert az utcáról, a nép és a polgárság köréből nem kap jól megfogalmazott követeléseket szigorúbb fellépésre.

 Vigyáznia kell, hogy ne bőszítse magára a kegyetlen spekulánsokat. Ne gondolja azonban senki, hogy betartja a demokratikus játékszabályokat, amikor nem irányítja kellő eréllyel ezekre a liberális hitbizományokra az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálatait. A liberális hitbizományok Joav Blumjai csak az erő nyelvén értenek, nem is ismerik a demokratikus játékszabályokat. Ha kell, megveszik a döntnököket, ha kell, fenyegetés alatt tartják őket.

 Ideje volna megvizsgálni egy-két nagy holding minden törvényességet nélkülöző, sokszor még bírósági támogatást is élvező, erőszakos szerzéseit, egész működésüket, és véget vetni a médiumokban a korlátlan hazudozásnak. Mert ha valami kockázatossá teszi a kormány függetlenségi harcának kimenetelét, akkor éppen ezeknek, az izraeli erőszakkal létrejött és ma is korlátlanul bővülő nagy holdingoknak a működése tesz kétesélyessé itt mindent. Ezek kies vidékeket és városrészeket vesznek birtokukba, államot képeznek az államban, de államuk nem magyar állam. Legnagyobb részük Budapesten jött létre, Demszky húszéves hatalomban tartása alatt. Senki nem lát bele, hogyan tartotta fenn ez a háttérhatalom húsz évig Demszkyt, és hogyan szavatolja számára még ma is a büntetlenséget, amikor bűnei minden képzeletet felülmúlóan nemzetellenesek és kizárólag idegen érdeket szolgálók voltak. Eszünkben sincs további konfliktusokat gerjesztő lépésekre sarkallni a rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kormányt, de rá kell mutatnunk a Demszky-kérdés megoldatlanságára, A Demszky-bűntett összefügg ennek a rejtőzködő háttérhatalomnak egész rendszerével s terjeszkedésével, kulturális szemtelenségével.

A rendszer lényeges kérdéseinek megoldása és az ellenséges hatalom visszaszorítása, törvényes keretek közé kényszerítése nélkül ugyanis nem teremthető meg a függetlenség, csak a függetlenség látszata.

Mindez azonban egy hátralévő kemény küzdelem lehet csupán, amely nem képzelhető el a keresztény többség erős kiállása, bátor követelései és akár utcai megmozdulásai nélkül.
Ránk kényszerített nélkülözések jönnek, a nélkülözőknek síkra kell szállniuk a nélkülözésből kimaradó, sőt gazdagodó háttérhatalom ellen. Fel kell építeni az új magyar háttérhatalmat a kormány mögé, amely végül egy teljesen új nemzeti erővé magasodik, talán bizony éppen úgy, mint a XX. század fényes reformkorában. Vesszenek a hazaárulók, hajrá kormány, harsogja végre millió ember.
Ez nem vágy, nem ábránd, ez történelmi szükséglet, amelynek nincs helyettesítése.”


Részlet Csurka István Szembenézés című írásából

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A Magyarország, a magyar kormány és legfőképpen az Orbán Viktor miniszterelnök elleni támadássorozat kritikus pontjához érkezett. Ezt talán a legegyértelműbben az Economist egyik írása fejezi ki, amely nemes egyszerűséggel így fogalmaz: „Mr. Orbán seems increasingly out of touch. His future will likely be decided not in the gilded corridors of the Hungarian parliament, but in Brussels and Washington DC.” Vagy­is: Orbán Viktor a partvonalon kívülre került, sorsa nem a magyar parlamentben, hanem Brüsszelben és Washingtonban fog eldőlni.
Nos, ez valóban tiszta beszéd. A világ legtekintélyesebb globális orgánumainak egyike tehát világossá teszi, hogy – ha még bárkinek kételyei lettek volna ezzel kapcsolatban – a globális hatalmi rendszer számára tökéletesen érdektelen, hogy a magyar választó hogyan vélekedik Orbán Viktor sorsát illetően, mert az nem itt, hanem a birodalmi központokban dől el.
Minden rosszban van valami jó, s ebben a most kavargó „rosszban” az a jó, hogy legalább eloszlat minden illúziót a nyugatias demokrácia működési mechanizmusait illetően. Vagyis egyértelművé teszi, hogy a „demokrácia” csak addig „működik”, amíg az érintettek ugyanazt gondolják és akarják, amit a globális hatalmi központok. Probléma akkor van, ha véletlenül nem azt akarják, akkor viszont először figyelmeztetés van, aztán fegyelmezés, aztán, ha ez sem használ, akkor felszámolás. Orbán Viktor sorsa most éppen ebbe az irányba látszik fordulni.
Tegyük fel a kérdést, hogy miért! Válaszhoz úgy juthatunk, ha kicsit szélesebb történelmi horizonton próbáljuk megvizsgálni a kérdést. Orbán Viktor már a választások másnapján arról beszélt, hogy ami zajlik, az forradalom és szabadságharc, így az 1848-cal és 1956-tal való összevetés önként adódik. Mindkét esetben először azt hitte a magyarság, hogy egy új és jobb kormány megoldást hoz. Ám mindkét alkalommal kiderült, hogy a „rendszer” megváltoztatása nélkül az új kormány is tehetetlen. Amikor viszont nekiláttunk a rendszer átalakításának, forradalmunkat vérbe fojtotta és mindkét forradalom miniszterelnökét kivégeztette a birodalom. Annak ellenére, hogy mindkét személy, Batthyányi Lajos és Nagy Imre egyaránt a birodalom leghűségesebb híve és kiszolgálója volt egész addigi élete során.
Van-e bátorságunk ezt a történelmi analógiát a mai helyzetre is alkalmazni? A politikai pályáját kezdő Orbán Viktor nemcsak egyszerűen a Nyugat globális birodalmának híve volt, de személyében a birodalom a „rendszerváltás” nevű pusztító konstrukciójának „csúcsfegyverét” vélte felfedezni. Globális véleményhatalmi rendszerével, a médiával az egekbe emelte, közép-európai politikai szupersztárt épített belőle. Ám 1993 őszén olyan drámai fordulat játszódott le, amely valójában a kiindulópontja a birodalom és Orbán Viktor közötti, ma már egyre pusztítóbb konfliktusnak. Hogy pontosan milyen lelki, erkölcsi és szellemi átalakulási folyamatok nyomán, azt soha nem fogjuk pontosan megtudni, de Orbán Viktor ettől kezdve újabb és újabb tanújelét adja annak, hogy – elismerve a birodalom létét és meghatározó szerepét – Magyarország számára a fennállónál kedvezőbb alkufeltételeket teremtene.
A fordulat már akkor, 1993-ban is kiváltotta a birodalom megtorló dühét, és ennek következtében az akkor még fölényesen vezető Fidesz a nyolc hónappal későbbi választásokon a parlamentbe alig bejutni képes politikai páriává vált. Orbán azonban anteuszi alkat, akit a görög mitológia szerint mindig legyőztek ugyan, de amint a földdel érintkezett, abból újabb spirituális energiákat nyerve felpattant, és folytatta a küzdelmet.
A birodalom 1998-ban ugyan nem akadályozta meg kormányra kerülését, de első kormányzásának tapasztalataiból okulva 2002-ben és 2006-ban már igen. Egyelőre nehéz pontosan meghatározni, hogy miért nem akadályozta meg 2010-es kétharmados győzelmét, de a fejlemények lassan kirajzolják ennek a körvonalait is. Feltehetőleg úgy gondolta, hogy a fényes győzelem valójában végzetes csapda Orbán Viktor számára. A globális pénzfegyverekkel vívott világháború ugyanis kritikus szakaszához érkezett. Mesterségesen keltett hisztériák segítségével bármelyik ország néhány hónap alatt romba dönthető. Úgy vélték tehát, hogy a játszma „csiki-csuki” jellegű lesz. Ha Orbán Viktor behódol, úgy az is kiváló a birodalom számára, mert anyagilag még inkább kifoszthatja az országot, és a behódolás tényével erkölcsileg kifoszthatja magát Orbán Viktort. Ha pedig hazáját védve ellenáll, az azért jó a birodalomnak, mert akkor végre megtorolhatja rajta minden eddigi sérelmét. És még egy táblát is akaszthat a nyakába a felirattal, így jár mindenki, aki a birodalommal dacolni mer. És Orbán az utóbbit választotta, ellenállt, és a birodalom megtorló dühe most megsemmisítéssel fenyegeti.
1848 és 1956 példája jelzi, hogy minden ilyen kísérlet valójában az egész világhatalmi status quo megbontását jelenti, így esélye csak akkor van, ha egyfelől a nép teljes egységet és eltökéltséget mutat, másfelől sikerül olyan új szövetségi rendszer létrejöttét elősegíteni, amely védelmet nyújt a birodalmi megtorlással szemben. Mindkét történelmi kísérletünk azért bukott el, mert nem tudta egyszerre mindkét feltételt teljesíteni. És most is vesztésre állunk. A globális hatalmi rend azonban veszélyesen instabil állapotban van, a helyzet rövid idő alatt is drámaian megváltozhat. És kiderülhet, hogy az óvatlan OVétlanítás kísérlete a birodalom részéről „több mint bűn, hiba” volt…

Bogár László

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Békemenet Magyarországért

A Béke menetének időpontja most szombaton, 21-én 16 óra. Indulás a budapesti Hősök terétől, az Andrássy út, Bajcsy-Zsilinszky út, Alkotmány utca útvonalon, a Kossuth térig. Gyülekezni a Hősök terén 15 órától lehet.
A Szervezők előzetes információi szerint legalább százezer ember vesz részt a tüntetésen. Ennek alapja a Facebook oldalakra, a Magyar Hírlapba és a Magyar Demokratába eljutott visszajelzések, a vidéki buszok indítását jelző megkeresések és a civil összefogás fórum adatai.
A Szervezők számítanak a gazdák részvételére is, a mezőgazdasági erőgépek a gyalogos menetet követik. A menetre érkező autóbuszok nem csak országon belül, országon kívülről is indulnak és az Ötvenhatosok terén tudnak parkolni.
Tudomásunk van arról is, hogy a határokon túl is lesznek szimpátiatüntetések a magyar régiók és Székelyföld több városában.
Aki nem tudja vállalni, hogy végig a menettel tartson, azoknak azt ajánljuk, hogy öt órára érkezzenek a Kossuth térre.
A szervezők remélik, hogy ezzel a tüntetéssel világossá teszik, hogy a társadalom többsége továbbra is a demokratikusan választott kormány mögött áll, s ezt az Európai Unió vezetői is megértik és tiszteletben tartják.
Hajrá Magyarország! Hajrá Magyarok!
A Békemenet Magyarországért szervezői:

2012. január 18.
Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Stefka István, Széles Gábor

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

JANUÁR 10.  18  óra      Álpróféták sorozat TOLSZTOJ

                                   Verőce, Forrás Klub Művelődési Ház

JANUÁR 13.  18 óra       Találkozás Szabolcs atyánál

                                   Téma: A Bűnbánat kegyelmének csodája

JANUÁR 17. 18 óra        BABITS Est  Magyarok Világszövetsége

                                   Budapest V. Semmelweis u.1-3.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Letöltés

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Letöltés

------------------------------------------------------------------------------------------------------

Álpróféták             Tolsztoj

                           (2012.01.10. - Verőce, Műv. Ház, Forrás-Klub)                       letöltés

Mécs est:             ”Ki a betyár, ki a szent?” 

                             (2011.12.20. - Magyarok Világszövetsége Bp.)                            letöltés

Álpróféták             Rousseau álarc nélkül

                           (2011.12.13. - Verőce, Műv. Ház, Forrás-Klub)                        letöltés

Ady est:            Szeretném, ha szeretnének
                       (2011.11.15. - Magyarok Világszövetsége Bp.)                        letöltés

Vörösmarty est: Hazádnak rendületlenül légy híve ó magyar
                       (2011.10.18. - Magyarok Világszövetsége Bp.)               letöltés1   letöltés2

Andrásfalvy Bertalan: Öngyilkos kultúra                                                 letöltés

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Az alábbiakban egy tengerentúli magyar nyelvű újságban

megjelent interjút olvashatnak.                                                                  Letöltés

A Hiemer-Font-Caraffa épületegyüttes                                                  letöltés

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Egy kis gesztus                                                                                          letöltés

---------------------------------------------------------------------------------------------