egy pontra jutás – szellemi összefogás

„A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk”

„A magyarságkép torzulásai a világban és bennünk” címmel első alkalommal tartotta meg nyitó rendezvényét a Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Köre 2008. április 3-án Budapesten, a Szövetségesek Házában.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke bevezetőjében Kölcseyt idézve „Egy pontra jutás”, vagyis a szellemi összefogás fontosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta: „Legfőbb bátorság a remény.” S e szellemi szabadságharcban „fejbelőhetnek, ha tetszik, mi itt marad, égbe menekszik” – idézte Illyés Gyulát a költő-politikus.

Az Országgyűlés alelnöke, a Nemzeti Fórum Egyesület elnöke bevezetőjében a jelenlegi kormány három bűnére mutatott rá: 2004. december 5-re, a 2006-os őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésére, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján történt eseményekre, amikor nemcsak a képernyőn röpködtek a lövedékek, hanem a valóságban is.

Dr. Andrásfalvy Bertalan most megjelent és bemutatott kötetében, valamint előadásában a „Mi a magyar?”, „Mitől lettünk mi a népek Krisztusa?”, valamint „Létezik-e turáni átok?” kérdésekre kereste a választ. A neves tudós, etnográfus, a néprajztudományok doktora Kodály Zoltánra hivatkozva kijelentette: – „Ha becsülni fogjuk a népköltészetet, egyszerre a népet is megbecsüljük majd.” – Szólt arról a tévhitről, mely több évszázadra nyúlik vissza, melynek értelmében a magyar nép nem is létezik, csak magyar nemesség. Ennek történelmi kifejtése a Magyarságkép torzulásai a világban és bennünk című, most megjelent kötetében olvasható (Szent György Kiadó).

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztő-lapigazgatója megállapította: jelenleg identitás-válságban élünk. Utalt az 1998-2002-es Orbán-kormány idejére, amikor a lelkiség megerősítése is feladata volt a kormánynak. A millenniumi program megvalósulásának eredményeképp a Polgári Magyarország a kelet-európai EU-s országok vezető állama lett. Mára azonban az akkori eredményeket lerombolták. Borókai Gábor szerint nem elég tudnunk a hibáinkról, ismernünk kell, kik vagyunk, erényeink birtokában pedig meg kell jelennünk a világban.

Mi történt velünk az irodalomban? - tette fel a kérdést Dippold Pál, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese. Véleménye szerint „sok elmebeteg” képviseli ma az irodalmat. Szerinte a hivatalos magyar irodalom a magyar nép ellen dolgozik, s jelenleg a haza kiárusítása folyik a szellemi életben is. Dippold szerint jelenleg az irodalmat áthatja a bunkóság, a bulváriasodás, a semmitmondás. Ma az irodalomban trágárság és meztelenség van jelen. Ma az a szenzáció, ha valaki pucéran beleül egy fazék forró húslevesbe – mondta.

Gajdics Ottó, a Hír Televízió vezérigazgató-helyettese szerint kifordult önmagából a világ. Mint mondta: elsősorban magyarok vagyunk, s Kölcseyvel szólva nem is értjük, mit jelent a világpolgár kifejezés. – „Van-e a világban még egy olyan nép, mint a magyar, aki dehonesztáló képzőt használ maga ellen? – tette fel a kérdést. – Mert mit jelent a magyarkodik szóösszetétel?” „Fogy a magyar” – állapította meg Gajdics. Miközben Japánban kimutatták, hogy noha a stressz még nagyobb a japánoknál, mint nálunk, a nemzeti összefogás erősebb, mellyel óvják egymást az emberek.

Kelemen András országgyűlési képviselő hozzászólásában megállapította: – Nálunk hivalkodásnak tűnik, ha valakinek nemzeti öntudata van. „Bezzeg, ha egy amerikai zászló van a fürdőgatyámon, az senkit nem zavar” – mondta. Magyarországon a nemzeti zászlót vivő ember zászlaját megtapossák. Az országgyűlési képviselő szerint a bűnös nép fogalmát el kell utasítanunk, mert aki önvádaskodásba kezd, előbb-utóbb depresszióba esik, az pedig az önfeladáshoz vezet.

A hozzászólások sorát Rubovszky Péter, a budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium igazgatóhelyettese zárta. Véleménye szerint a legnagyobb bűn a Kádár-rendszerben történt, amikor tudatosan elnyomták a nemzeti érzést Magyarországon. Pedagógusként úgy látja: ennek ellenére megvannak az utódok, akik egészséges nemzettudatra nevelik majd a fiatalokat.

A Nemzeti Fórum Egyesület Kölcsey Köre következő tanácskozását 2008. május 8-án tartja „Szegénység és szolidaritás” címmel, melynek meghívott előadója Dr. Szabó István református püspök lesz – hívta fel a hallgatóság figyelmét Horváth Béla, a Kölcsey Kör vezetője.

Frigyesy Ágnes