Kezemben tartom Tóth Zoltán József könyvét:” Vihar eőtt – Válaszúton”. Napokban látogatott meg, és ajándékozott meg nemrég megjelent könyvével. Őszintesége miatt rengeteg kudarc éri.  Ezen a téren sorstársak vagyunk. Mint politikus magas poziciót töltött be. Kevesen látnak bele oly mélyen a történések összefüggéseibe, mint ő.
Dolgokat, intézményeket, államot, egyházat, hazát alázattal szolgál, még akkor is, ha megdöbbenve látja tragikus tévedéseiket.
Neki köszönhetem, hogy bátrabban írok a minket fojtogató eseményekről.

Ebben a sorozatomban olyan írásokat adok közre, melyek jelen sorsunkkal foglalkoznak

+

2012.január 21.

Most fejeződött be az a megrendítő felvonulás, melyre néhány ezer magyar embert vártak, akik megelégelték a hagyományaihoz ragaszkodó népünk elleni provokációk sorozatát. Senki nem gondolta, hogy 500.000 magyar ilyen méltósággal, fegyelmezetten fog találkozni a Parlament előtt.
Csak annyit tudok mondani:”Leborulok a nemzet nagysága előtt”
Az előzményekről mindannyian tudunk.

Elsőként Csurka István egyik írásából közlök néhány bekezdést



„Ma már valójában nem a parlamenti ellenzéki pártok állnak szemben a kétharmados többséggel, hanem az a kevesekből álló, de nagy pénzek felett rendelkező és mindig rejtőzködő háttérhatalom, amely az izraeli és az amerikai hatalom, az Obamának is parancsoló bankárkaszt támogatását élvezi. A parlamenti ellenzéki pártok ma már ennek a háttérhatalomnak csak a bábfigurái, noha bizonyára vannak bennük, különösen az MSZP-ben és az LMP-ben közvetlenül bekötött figurák, de ez mellékes. A front a hatalmas gazdasági és kulturális hitbizományokkal rendelkező liberális kaszt és a keresztény kétharmadosság között húzódik. A kormány egyelőre meglehetősen kesztyűs kézzel bánik ennek a kasztnak a hatalmával, befolyásával, médiájával és eltűri kiszorításait és betartásait. Nehéz mást tennie, mert az utcáról, a nép és a polgárság köréből nem kap jól megfogalmazott követeléseket szigorúbb fellépésre.

 Vigyáznia kell, hogy ne bőszítse magára a kegyetlen spekulánsokat. Ne gondolja azonban senki, hogy betartja a demokratikus játékszabályokat, amikor nem irányítja kellő eréllyel ezekre a liberális hitbizományokra az elszámoltatási kormánybiztos vizsgálatait. A liberális hitbizományok Joav Blumjai csak az erő nyelvén értenek, nem is ismerik a demokratikus játékszabályokat. Ha kell, megveszik a döntnököket, ha kell, fenyegetés alatt tartják őket.

 Ideje volna megvizsgálni egy-két nagy holding minden törvényességet nélkülöző, sokszor még bírósági támogatást is élvező, erőszakos szerzéseit, egész működésüket, és véget vetni a médiumokban a korlátlan hazudozásnak. Mert ha valami kockázatossá teszi a kormány függetlenségi harcának kimenetelét, akkor éppen ezeknek, az izraeli erőszakkal létrejött és ma is korlátlanul bővülő nagy holdingoknak a működése tesz kétesélyessé itt mindent. Ezek kies vidékeket és városrészeket vesznek birtokukba, államot képeznek az államban, de államuk nem magyar állam. Legnagyobb részük Budapesten jött létre, Demszky húszéves hatalomban tartása alatt. Senki nem lát bele, hogyan tartotta fenn ez a háttérhatalom húsz évig Demszkyt, és hogyan szavatolja számára még ma is a büntetlenséget, amikor bűnei minden képzeletet felülmúlóan nemzetellenesek és kizárólag idegen érdeket szolgálók voltak. Eszünkben sincs további konfliktusokat gerjesztő lépésekre sarkallni a rendkívül nehéz körülmények között dolgozó kormányt, de rá kell mutatnunk a Demszky-kérdés megoldatlanságára, A Demszky-bűntett összefügg ennek a rejtőzködő háttérhatalomnak egész rendszerével s terjeszkedésével, kulturális szemtelenségével.

A rendszer lényeges kérdéseinek megoldása és az ellenséges hatalom visszaszorítása, törvényes keretek közé kényszerítése nélkül ugyanis nem teremthető meg a függetlenség, csak a függetlenség látszata.

Mindez azonban egy hátralévő kemény küzdelem lehet csupán, amely nem képzelhető el a keresztény többség erős kiállása, bátor követelései és akár utcai megmozdulásai nélkül.
Ránk kényszerített nélkülözések jönnek, a nélkülözőknek síkra kell szállniuk a nélkülözésből kimaradó, sőt gazdagodó háttérhatalom ellen. Fel kell építeni az új magyar háttérhatalmat a kormány mögé, amely végül egy teljesen új nemzeti erővé magasodik, talán bizony éppen úgy, mint a XX. század fényes reformkorában. Vesszenek a hazaárulók, hajrá kormány, harsogja végre millió ember.
Ez nem vágy, nem ábránd, ez történelmi szükséglet, amelynek nincs helyettesítése.”


Részlet Csurka István Szembenézés című írásából

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------