Jézussal a körön belül

2010. március 21. – Nagyböjt 5. vasárnapja

Abban az időben: Jézus kiment az Olajfák hegyére. Kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: „Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta a törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz?” Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák. Jézus lehajolt, és az ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre fölegyenesedett, és azt mondta nekik: „Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van!” Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön. Azok meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal.

Jézus fölegyenesedett és megszólította: „Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt el?” „Senki, Uram” – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: „Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél!”

Jn 8,1-11

Az a kérdés, hogy az ember hol áll? A körön kívül, vagy Jézussal együtt a körön belül, vagyis Jézus mellett. Óriási a különbség, és sorsok függnek attól, hogy hová és hol állunk.

Mindezt a mai evangélium juttatja eszembe: tetten értek egy szép asszonyt, aki megcsalta férjét. A házasságtörésért halál járt az Ószövetségben. E körül folyik a vita. De nem az asszony miatt, hanem valójában Jézust akarnák megkövezni. Ezért nagyböjti téma ez a történet, hiszen jövő vasárnap már Passiót éneklünk. Jézust akarják halálra ítélni. A megszégyenített asszony eleinte csak mellékszerepló. Jézus teszi központivá azzal, hogy melléje kerül, amikor a farizeusok köréje állnak. Így kerül egymás mellé a körön belül Jézus tisztaságának szentsége és a megszégyenített asszony szentségtörő bűne. -

Vajon Jézus ellöki magától? „Takarodj mellőlem”, - ahogy várták kövekkel a kezükben a farizeusok? Mi fog itt történni? Mi lesz ennek a drámának a végkifejlete?

A váratlan fordulatot a néma csend vezeti be: Jézus nem válaszol a kérdezőknek, hanem csendben lehajol és írogatni kezd. Egyenként a porba írja a vádlók nevét. Őket sem ítéli el, csak jelezni akarja, hogy mindegyiküket meg kellene kövezni. (Jézus, mint mindig, most is túljár az eszünkön). A színen végül csak ketten maradtak a körön belül, egymással szemben: Jézus és az asszony, aki az egész drámában csak egyetlen egyszer szólal meg, amikor Jézus megkérdezi tőle: „Asszony, hova lettek? Senki sem ítélt el? Senki, Uram!” Ez a két szó elválaszthatatlan egymástól, mert egyik következik a másikból. Azért „senki”, mert egyedül Te vagy az „Úr”, - és azért vagy „Uram”, mert miattad nem dobott rám senki követ. -

És Jézus azóta is ír a homokba. Olykor nemcsak a nevemet írja le, hanem mondatokat is ír. Levelet ír az Isten… nekem... És én megdöbbenve olvasom.