Senki nem rabolhat el Jézustól

2010. április 25. – Húsvét 4. vasárnapja

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki nem ragadja ki őket kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyunk.”

Jn 10,27-30

A mai Evangélium rólunk szól, - azokról, akik nyájához tartozunk. Ha az összefüggésekre figyelünk, láthatjuk, hogy a most olvasott szavakat Jézus nem a tanítványoknak, hanem ellenfeleinek mondja. Nekik „büszkélkedik” velünk és rólunk. Igaz, hogy „kisded nyáj” vagyunk, - kevesen vagyunk. Olykor el is cselleng közülünk egynéhány, de annyira szereti még ezeket is a Jó Pásztor, hogy mindannyiszor utánuk megy, még a szakadékba is. Elmondja ellenfeleinek, hogy ezt a kis csapatot az Atyától kapta, és rá, mint pásztorra bízta mindegyikük életét. Ismeri egyenként mindegyiket, - tudja, melyiknek mi az öröme, mi a szomorúsága. És ami még meglepőbb, a kis bárányok is ismerik pásztorukat. Ha valami gondjuk-bajuk van, azonnal hozzá sietnek, ölébe ülnek, vagy a vállára veszi őket. Beköti sebeiket és beszélgetnek egymással. Annyira ismerik a hangját, hogy hiába próbálkozna más pásztor elvezetni őket az akolból, meg sem mozdulnának. Csak az ő hangjára kelnek fel. - Van még egy jellegzetességük: nem hajtja őket hátulról, ostorral, hanem előttük megy. Ezért mondja oly gyakran, hogy „aki utánam akar jönni….”

Ellenfeleinek, mindenekelőtt a Sátánnak tudomására hozza, hogy nyájához annyira ragaszkodik, hogy nem tudja senki elrabolni tőle. Hiába jönnek a farkasok, azoktól is megvédi őket. Mintha az ismert „számadó juhász” köszönne vissza Jézus szavaiból: számot kell adnia az Atyának a rábízott nyájról. - Olykor kétségbeesünk, hogy ennyire megfogyatkozott a hívők száma. Ilyenkor arra kell gondolnunk, hogy a megmaradottak még hűségesebbek legyenek. A kis csoportok, kis sejtek egyháza lettünk. De lehet, hogy nekünk most még nagyobb a felelősségünk. Fontos, hogy ne féljünk. Minket nem ragadhat el Jézustól senki.