Hogyan kellene imádkoznunk a Miatyánkot?

2010 július 25., évközi 17. vasárnap

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát: Ekkor egyik tanítványa arra kérte: "Uram, taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait." Jézus erre így szólt hozzájuk: "Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenünk vétőnek. És ne vígy minket kísértésbe." Azután így folytatta: "Tegyük fel, hogy valamelyikteknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá, és ezt mondja: Barátom, adj kölcsön nekem három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom. De az kiszól: Ne zavarj engem! Az ajtó már be van zárva, én is, gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked. Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakossága miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom tehát nektek: Kérjetek, és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak nektek. Mert mindaz, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. Van-e köztetek olyan apa, aki követ ad fiának, mikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle."

Lk 11,1-13

Annyiszor imádkozzuk a Miatyánkot, és legtöbbször úgy érezzük, hogy mégsem haladunk előre a lelkiéletünkben. Miért van ez így?

A mai evangélium utolsó mondatában találom meg a választ. Jézus azt mondja: ”Mennyei Atyátok megadja a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle” Ezt a figyelmeztetést azért mondja nekünk, 

mert a Miatyánknak szinte minden egyes kérése annyira meghaladja emberi értékrendszerünket, hogy megértéséhez, különösen gyakorlásához nem elégséges a mi erőfeszítésünk.

Gondoljunk csak bele, komolyan foglalkoztat bennünket az Isten megszentelése? És teszünk-e valamit is, hogy ne a mi akaratunk, hanem az Isten akarata valósuljon meg életünkben? És megelégszünk-e, ha „csak” a mindennapit kapjuk meg? Vagy tudunk-e megbocsátani az ellenünk vétkezőknek, és teszünk valamit is, hogy megszabaduljunk a Gonosztól?

Nos, akármelyik kérést vizsgáljuk, rá kell döbbenünk arra, hogy csak mondjuk, mondjuk ezeket a súlyos szavakat, de megvalósulásukért nem sokat teszünk. Ne csodálkozzunk, hogy ott tartunk, ahol vagyunk. Egyedüli megoldás abban rejlik, hogy a Miatyánk mélyebb megértéséhez a Szentlélek segítségéhez folyamodunk. Jézus megígéri, hogy aki kéri a Mennyei Atyát, annak meg is adja. Mennyire igaza van Szent Pálnak: a Szentlélek nélkül még azt sem tudjuk kimondani, hogy Atya.