Amikor megtalál engem az Isten

2010. szeptember 12. - Évközi 24. vasárnap

Abban az időben: A vámosok és a bűnösök Jézushoz jöttek, hogy hallgassák őt. A farizeusok és az írástudók zúgolódtak emiatt, és azt mondták: Ez szóba áll a bűnösökkel és együtt étkezik velük.

Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: Ha közületek valakinek száz juha van, és egy elvész belőlük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet, s nem megy-e az elveszett juh után, amíg meg nem találja? Ha megtalálta, örömében vállára veszi, hazasiet vele, összehívja barátait és szomszédait, és azt mondja nekik: Örüljetek, mert megtaláltam elveszett juhomat. Mondom nektek, éppen így nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, mint kilencvenkilenc igazon, akinek nincs szüksége megtérésre. Ha pedig egy asszonynak tíz drachmája van, és elveszít egy drachmát, nem gyújt-e világot, nem sepri-e ki a házát, nem keresi-e gondosan, amíg meg nem találja? És ha megtalálta, összehívja barátnőit meg a szomszédasszonyokat, és azt mondja: Örüljetek velem, mert megtaláltam elveszett drachmámat. Mondom nektek, az Isten angyalai is éppen így örülnek majd egy megtérő bűnösnek.

Lk 15,1-10

Tele vagyunk előítéletekkel. Nemcsak embertársaink irányában, de még a végtelen jóságú Istennel szemben is. Meg vagyunk győződve, hogy az Istennek fontosabb ügyei is vannak, mint a mi sorsunk.

Erre a téves felfogásra ad választ a mai evangélium. Kiderül, hogy épp az ellenkezője igaz. Fontosak vagyunk az Istennek, méghozzá egyenként, független attól, hogy kik és mik vagyunk. Az ember azt gondolná, hogy egy hatalmas nyáj urát nem nagyon érdekli, ha közülük egy eltűnik. Tévedünk! És hogy mennyire nincs igazunk, Jézus még szorosabbra vonja a kört, és a falu legszegényebb özvegyasszonyával példálódzik. Ennek a koldusnak nincs semmije, se nyája, se bankbetétje, se autója, se villája, mindössze 10 drachmája: 10 forintja. Neki minden fillér életet jelent: előre beosztja kis „vagyonát”. Tudja, melyik forintért mit fog venni a boltban. Számára a földre esett és az ágy alá gurult 1 forint is égetően fontos. Neki lát keresni, de hiába, elnyelte a föld. Mi mindent meg nem tesz! Elhúzza a bútorokat, előveszi a seprőt, és órákig keresi azt a másoknak nevetségesen kis értékű pénzdarabot. Neki mégis nagyon fontos. E körül forog most minden!

Az Úr Jézus így akarja tudomásunkra hozni, hogy az Isten mindenkit üdvözíteni akar. És ha körülnézünk akár a múltban, akár jelen életünkben, meggyőződhetünk, hogy valóban így van. Nap mint nap hallunk megtérésekről, és mindegyik azt bizonyítja, hogy a legkisebbtől a legnevesebb emberig utánunk jár az Isten. Ha másként nem, hát újból és újból azt kiáltja: Ádám, hol vagy?

Mikor fogok válaszolni? Mikor mondom végre: Itt vagyok, Atyám!