Advent harmadik üzenete
Örüljetek

2010. december 12. - Advent 3. vasárnapja

Amikor János a börtönben Krisztus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait és megkérdezte tőle: ,,Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?' Jézus ezt válaszolta nekik: ,,Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit hallotok és láttok: A vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az evangéliumot [Iz 26,19; 29,18; 35,5-6; 61,1]. Boldog, aki nem botránkozik meg bennem. Amikor azok elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: ,,Miért mentetek ki, mit akartatok látni a pusztában? Széltől lengetett nádat? Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik finom ruhákat hordanak, a királyok házaiban laknak. Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat. Ő az, akiről írva van: ,,Íme, elküldöm küldöttemet színed előtt, aki elkészíti előtted utadat'' [Kiv 23,20; Mal 3,1]. Bizony, mondom nektek: asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál. De aki a legkisebb a mennyek országában, az nagyobb őnála.

Mt 11, 2-11

Ma rózsaszínbe öltözteti lelkünket advent liturgiája. Bár az advent és a nagyböjt a visszafogottság, az önmegtartóztatás ideje, mégis mindegyik félidőben felszólít minket az egyház: ne felejtkezzünk el arról, hogy kereszténynek lenni boldog, örömteli életstílust jelent.

De miért illik nekünk örülni? Azért, mert minden látszat ellenére nekünk kedvez az isteni irgalom. Az istenszeretőknek végül minden a javukra válik. És örülni kell annak, hogy az egyház már a kezdet kezdetén megtanít az istenes élet „kresz-szabályaira”. A mai evangélium is erre tanít. Azért jegyezték fel az evangelisták ezt a keresztelő jánosi  jelenetet, mert Jézus szájából hallhatjuk, hogy látszatra minden marad a régiben. Nem fog szabadulni még a nagy próféta sem a börtönből, sőt kivégzik. És nem változik meg a történelmi konstelláció: a rómaiak nem hagyják el Israelt. Az egyéni sorsok továbbra is keservesek lesznek, a földi szenvedés marad! Mégis minden megváltozik, mert az Isten olyan megváltót küld, aki a belső erőviszonyokat változtatja meg. A szenvedésből keresztet formál, - az utolsóból elsővé avatja a lenézett senkit, és a szegény asszony két fillérje többet ér, mint a valuta piacon jegyzett legnagyobb tőkebefektetés.

Azért örüljetek, mert a szegények, üldözöttek, megrágalmazottak pártjára áll az Isten. Ezt az adventi stílust kell eltanulnunk, hogy végre megértsük Karácsony misztériumát. Boldog az, aki nem botránkozik meg ebben az isteni stílusban.

Fennakadás és botránkozás nélkül higgyünk Isten nagyságában és jóságában, mert csodátlanul is választottjaival van az Isten, ki erőt ad és vigasztalást is az elhagyatottságban.