Évközi 8. vasárnap

 Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.   Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mit esztek vagy mit isztok, sem testetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az ételnél, és a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem is aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket. Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépésnyivel is megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében sem öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti az Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek?   Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk? vagy: mit igyunk? vagy: mibe öltözzünk?! Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, hogy minderre szükségtele van. Ti mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát keressétek, és ezeket is mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról! Elég a mának a maga baja.

 EVANGÉLIUM Mt 6, 24-34

 Nagyon kell nekünk már egy kis teológia! Jézus hegyibeszédes teológiája. Különben belesüppedünk a mocsárba, a vörös iszapba., a mindent megsemmisítő materialista szellemtelenségbe.

 Jézus a Hegyről üzen nekünk. Leszakít egy mezei virágot, és nézi. Alakja, színe, illata elbűvöli. Nem tesz mást, mint párbeszédet folytat vele és az őt ámulva hallgató tömeggel: Nézzétek ezt a virágot: Ilyen az én Atyám! Így tudja szeretni még ezt a kis virágot is. Felöltözteti. Simogatja. Öleli. Babusgatja. Illatot lehel rá. És csak nézi, nézi: szereti.

 Itt jutottunk el a Hegyibeszéd legnagyobb forradalmi eszméjéhez. Jézus Urunk, a „forradalmár” beviszi mezítlábas népét a világ legszebb templomába, a római Szent Péter bazilikába, megmutatja nekik Michelangelo Pietáját, majd elvezeti őket a múzeumok legcsodálatosabb alkotásai előtt…és közben kezében tartja a mezei virágot. A Pietát ő is nagyon szereti. Azt is átöleli, alkotójával együtt. De a mezei virág élő csodáját nagyobb értéknek tartja, mert annak alkotója az ő Atyja.

 Napokban járt nálam egy fiatal házaspár. A kismama utolsó hetekben van. Megáldottam méhének áldott gyümölcsét. Aztán jött egy több gyermekes édesanya: várja az ötödiket. Most pedig, - miközben írom e sorokat Nektek, megszólal a telefonom, és egy mosolygós hang csak ennyit mond: Én vagyok a kismama ((3 kicsi anyja), mehetek pár percre?-  -Ebben az órában pedig egy boldog nagymama takarít nálam…

 De jó lenne, ha végre felmennénk a Hegyre, Jézust hallgatni, és megérteni a mezei virágról szóló teológiáját. Mi lennénk a világ legboldogabb emberei: Jézus boldogságainak tudói és élvezői

2011. február 27.                                         Évközi nyolcadik vasárnap