Évközi 5. vasárnap

Ezután mindjárt kiment a zsinagógából, és elmentek Simon és András házába Jakabbal és Jánossal együtt. Simon anyósa lázasan feküdt. Mindjárt szóltak is neki miatta. Odament hozzá, és felsegítette a kezénél fogva. Erre rögtön elhagyta a láz, és felszolgált nekik. Amikor beesteledett és a nap lement, odavitték hozzá az összes beteget és a megszállottakat: az egész város odagyűlt az ajtóhoz. Meggyógyított sok beteget, a különféle bajokban sínylődőket, és sok ördögöt űzött ki, de nem hagyta őket szóhoz jutni, mert azok ismerték őt. Másnap korán hajnalban fölkelt, eltávozott, és egy elhagyatott helyre ment, hogy ott imádkozzék. Simon, és akik vele voltak, utána mentek. Amikor megtalálták, azt mondták neki: ,,Mindenki téged keres.'' Azt felelte: ,,Menjünk máshova, a szomszédos helységekbe, hogy ott is prédikáljak, mert azért jöttem.'' És bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, és ördögöket űzött.

Mk 1,29-39

Közismert, hogy a család-látogatás a lelkipásztori tevékenység elengedhetetlen módszere és része. Igazán nem a templomban lehet megismerni valakit, hanem otthonában. Ezt is Jézus Urunktól tanultuk meg. A mai evangélium épp arról szól, hogy Jézus meglátogatja apostoli csoportja vezetőjének, Simon Péternek otthonát Kafarnaumban. A nagymamát, vagyis Péter anyósát nagy lázzal, betegen találta. Azt tette, amire apostolait is tanította: megfogta kezét, és ágyából felemelte. Az asszony hálából megvendégelte gyógyítóját és barátait.

A krisztusi szellemben történő család-látogatás mindig gyógyító. Ennek igazi titkára is rámutat a mai evangélium. Ahhoz ugyanis, hogy a látogatás lelki sikerrel járjon, elengedhetetlen a mennyei Atyával való szoros együttlét. Ezért nem találták hajnalban Jézust Péter otthonában. „Kiment egy magányos helyre, hogy ott imádkozzék”. Ezzel adott példát, hogy mit kell tennie annak, akit az Örömhír, az Evangélium apostolának választott ki.

Az Ószövetségben a rabbik nem ezzel a módszerrel nevelték tanítványaikat. A legnagyobb különbség abban rejlett, hogy nem a rabbi, hanem a tanítvány választotta ki a neki megfelelő mestert, aki 1-2 év után levizsgáztatta tanítványát. Jézus ennek ellenkezőjét tette: ”Nem ti választottatok engem, hanem én titeket” - A másik különbség, hogy a rabbik helyhez kötve, egy város iskolájában oktattak. Ezzel szemben Jézus  magával vitte tanítványait apostoli  körútja során, akik „menet közben” sajátíthatták el mesterük egészen új módszerét, mely az igehirdetésen túl megkövetelte a szeretet gyakorlását, az alamizsnálkodást, a gyógyítást, az ördögűzést, mindenekelőtt az Atya előtti leborulást, a meghitt imádkozást.

Krisztus apostola csak az lehet, aki tud, akar és szeret is imádkozni.

2012. február 5.                                                           Évközi ötödik vasárnap