|
A Prohászka Baráti Kör Könyvei JUBILEUMI SOROZAT PROHÁSZKA OTTOKÁRRÓL 1858-1927 A magyar keresztények, vagyis a Keresztény Magyarország legmarkánsabb személyiségéről, Prohászka püspökről korunk embere jóformán semmit sem tud, vagy ha hall is róla valamit, azok legtöbbször féligazságok zagyvasága. Több mint szomorú, és jellemző korunk szellemi és erkölcsi nívójára, hogy a magyar egyház és a magyar nemzet egyik legnagyobb kincséről és saját kortársai által már életében szentnek és zseninek tartott szellemi óriásról évtizedeken át nem volt szabad beszélni. Így érthető, hogy ma mindent újból kell kezdeni vele kapcsolatban. Ennek tudatában jött létre egy tíz kötetre tervezett JUBILEUMI SOROZAT, melynek legfőbb célja, hogy közkinccsé tegye Prohászka Ottokár életének és alkotásának legfontosabb értékeit. A sorozat megálmodója, megszervezője, szerkesztője Barlay Ödön Szabolcs, jelenleg Székesfehérváron élő vasmisés paptanár, irodalom- és egyháztörténész, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Fő munkatársa és az egyes kötetek szerkesztője Felsővályi Ákos (USA), a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár létrehozója és fenntartója. A sorozat magán kiadásban jelenik meg, ezért csak elvétve jut hozzá könyvesboltokban az olvasó. ELSŐ KÖTET  Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár életének titka A sorozat-nyitó kötet Prohászka ötödik utódjának, Spányi Antal püspöknek előszavával kezdődik, melyben hangsúlyozottan kijelenti, hogy „Prohászka személyisége megkerülhetetlen, elhallgathatatlan, máig ható”. A Tájékoztatóban a kötet szerzője, Barlay a Prohászka életszentségére mutat rá, mert úgy véli, hogy ezzel a „kulccsal” kinyithatja karakterének, titokkal teli életének zárát. Már itt jelzi, hogy a Sorozat többi kötetében ennek kibontására amúgy is sor kerül. A kötet (1-204 oldal) hat fejezetből és a Függelék 14 pontjából áll. Az első fejezet címe: Teljes önátadás Istennek. Feltűnő és szinte szokatlan, hogy már valaki szeminarista korában olyan mélyen ásson be személyiségének belső rejtelmeibe, mint ahogy ezt Prohászka tette. Ekkor 18 éves, és naplóiból tudjuk, hogy az életszentség elérését tűzte ki élete céljául. A szerző ezekre, a naplójegyzetekre építi fel tanulmányát. Prohászka már ekkor kijelenti, hogy mindenképpen szent akar lenni. Amikor 1887-ben Esztergomba érkezik, folytatja mindazt, amit Rómában elkezdett és magáévá tett. A körülmények azonban rettenetesen sivárak. Legszívesebben elmenekülne egy Német jezsuita provinciába, de a Gondviselés másként intézkedik, ekkor írja: „Isten akar valamit tőlem”. A második fejezet címe: Magyarország tanítója (Praeceptor Hungariae). A szerző négy lépcsőn vezeti az olvasót az Esztergomi évek bemutatásában. Szó van a magyar papság és a hívek sivár lelkiállapotáról. Majd hosszabban tárgyal a spirituális forradalmi tetteiről: alapjaiban változtatja meg a szeminárium életét. A negyedik lépcsőnél váratlan fordulat következik: Prohászka válaszút elé kerül: spirituális vagy püspök? A harmadik fejezet a püspökszentelés előtti különleges kegyelmekről szól. Érdekessége a fejezetnek az a Krisztus lelke című litánia, melyet Prohászka latinul írt: 144 jelzős és főneves felsorolás, mely már Prohászka misztikus élményeiről ad ízelítőt. A negyedik fejezet a Prohászka kutatás új fejleménye: előkerült a Budapesti Piarista Levéltárból Schütz Antalnak a Magyar Rádióban 1937. március 23-án elmondott beszéde, mely pontosan körvonalazza a püspök címerében látható jelképeket. Így pontot tehetünk az eddigi vitákra. A Magyarországot jelképező hármas halom fölött repülő Turulmadár karmai között tartja a keresztet. Ezzel akarta jelképezni Prohászka püspökségének küldetését és feladatát, mint a Lélek madara keresztel, akarja szeretni, kívánja új utakra vezetni a magyar egyházat, sőt a magyar népet. A könyv fontos fejezete az ötödik, melyben húsz oldalon keresztül (95-124) a szerző elemzi Prohászka legfontosabb erényét, az alázatot. Ennek lényege a mindenkori valóság felismerése, és az életben való magatartásbeli megvalósulása. Prohászkának bőven volt alkalma ezt az erényt gyakorolni, különösen az ominózus Indexre tétel korszakában (1911), amikor hősként viselkedett a különben is jogszerűtlen eljárás elviselésével. Újabb meglepetést szerez az olvasónak a hatodik fejezet, mely a boldoggá avatás buktatóiról és távlatairól szól. A dokumentumokat is közlő fejezetből megtudjuk, hogy Serédi Jusztinián bíboros regnálása alatt szüneteltetett boldoggá avatási folyamat Mindszenty bíboros idejében újra felszínre került, és Shvoy püspök magához a pápához, XII. Pius-hoz fordult a boldoggá avatás ügyében. Ezt a folyamatot a kommunista diktatúra kettétörte. A 145. oldalon találunk egy fénykép-másolatot, mely szintén élménydússá teszi a könyvet, melyen egy ereklyetartóba helyezett gézdarabot látunk. E gézdarabba Prohászka püspök vérét fogták fel a Missziós Nővérek 1927. április 1-én, amikor a szószéken kapott agyvérzése után orvosok eret vágtak rajta. A kötet fajsúlyát jelzi, hogy az utószót Adriányi Gábor történész professzor írta, megjegyezvén: „A magyar katolikus Egyház mulasztása…”, hogy Prohászka még most sincs az „oltár magaslatára emelve”. (146. oldal)
MÁSODIK - HARMADIK KÖTET  
Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben – Magyar Fioretti I-II A Jubileumi sorozat 2-3. kötete egészen új anyagot ad a T. olvasó kezébe. 45 év után a püspöki levéltárban őrzött kéziratot adjuk közre, melyben a Prohászka templom egykori plébánosa, Horváth Kálmán, Shvoy püspök szándékának megfelelően szinte házról házra járva riportokat, adatokat gyűjtött Prohászka püspökről. A riportalanyok mindegyike még látta, ismerte – olykor egész közelről – a szentéletű püspököt. A 600 oldalnyi gépelt anyag számos olyan új adatot tartalmaz, melyet eddig a kutatócsoport sem ismert. A kéziratot magától Spányi Antal püspök úrtól kértük el. Szándékunk az volt, hogy közkinccsé tesszük ezt a rendkívül fontos dokumentumot. Másfél évvel ezelőtt Felsővályi Ákos (USA) nagyon nagy erőfeszítések közepette a számítógépes feldolgozás számára digitálissá tette. A kéziratot két kötetben adjuk közre. A további kutatás érdekében az egyes riportokat cikkelyszámokkal láttuk el, megkönnyítvén a további kutatómunkát. Így a későbbiek folyamán nem oldalakra, hanem cikkelyszámokra lehet hivatkozni. Összesen a két kötetben 1210 cikkely található. A két kötet összesen 4 részből áll. Az első kötetben két rész található, az első rész (16-168 oldal), a második (170-321 oldal), azokat a riportokat tartalmazza, melyeket az említett Horváth plébános nem csak papoktól, hanem világi hívektől gyűjtött össze. Vannak közöttük prépost-kanonok, esperes, plébános, valamint orvosprofesszor, altábornagy özvegye, szerzetesek, apácák elbeszélései, vallomásai. Horváth Kálmán az előszóban elmondja, hogy ezeket, a riportokat úgy készítette, hogy az illetők elbeszélése közben jegyzetelt, majd hazasietve azonnal pontosan lejegyezte a neveket, címeket, dátumokat, adatokat. (Gondoljunk közben, arra hogy akkor még nem volt diktafon, számítógép.) A Magyar Fioretti második kötete különösen fontos anyagot foglal magába, mert Norberta nővér úgynevezett Csobánkai naplóját tartalmazza (10-116. oldal). A negyedik rész (130-298. oldal) riportjait szintén Norberta nővér gyűjtötte össze és adta át Horváth Kálmánnak. Ez többnyire a nővérek vallomásait tartalmazza. Norberta nővér különben a fehérvári Püspök legszűkebb köréhez tartozott. Erről neki maga Prohászka püspök tett említést, mondván, hogy az 5 legközelebb álló lelki gyermekéhez tartozik. Norberta nővér 1907-től kezdve a Püspök haláláig minden találkozásukról pontos beszámolót írt. A súlyos beteg nővért gyakran látogatta meg Prohászka Csobánkán, mely a Szociális Missziós Nővérek központja volt. 1918 óta pedig a Prohászka Árvaházban közel száz hadiárvát neveltek a gondos nővérek. Ők álltak legközelebb a püspökhöz, így olyan életközelségből láthatták, mely még hitelesebbé teszi kiadványunkat. Ami a két kötet szerkezetét, stílusát és üzenetét illeti, azt kell tudnunk, hogy Prohászka a szívekben címet Horváth Kálmán adta. Az alcímben szereplő Magyar Fioretti a sorozat-szerkesztőtől, Barlay Ö. Szabolcstól származik. Ennek az a magyarázata, hogy a mindenki által ismert Fioretti arról a Szent Ferencről szól, akit Prohászka példaképül választott magának már szeminarista korában. A különbség az, hogy az olasz nyelven írt Fioretti a Poverello legendáit tartalmazza, amíg a mi köteteink a székesfehérvári püspökről szóló valóságot írják le. A második kötet utolsó 120 oldala külön említést érdemel. A kritikai kiadás ugyanis mindig maximális tudományos igényességgel készül. Ezt tükrözik kiadványunk utolsó fejezetei. Mózessy Gergelytől származik Horváth Kálmán (1915-1975) rövid életrajza. Ezt követi Barlay Ö. Szabolcs jövőre mutató tanulmánya: „Új életrajz Prohászkáról?”. Ebben a szerző azt a véleményt fogalmazza meg, hogy a Prohászka életrajzi-kutatást mindenképpen újra át kell gondolniuk a kutatóknak, mert a kritikai kiadású Magyar Fioretti annyi új adatot hozott a felszínre, hogy ezeket mind ismerniük kell(ene) azoknak, akik ezentúl Prohászka életrajzot akarnak írni. Ez a könyv ugyanis egészen új megközelítésben mutatja be Prohászkát. A legtöbb szerző eddig a legkülönbözőbb szuperlatívuszokban szólt róla, idealizálta őt, és már-már megközelíthetetlen magasságokba emelte alakját. Mostantól kezdve Prohászka mindennapjait, hétköznapjait is bele kell dolgozniuk készülő életrajzaikba. A 322. oldaltól kezdve a kötet szerkesztője, Felsővályi Ákos remeklésével találkozhatunk. Névmutató és életrajzi adattár 74 oldalon keresztül ábécé sorrendben közli a két kötetben található neveket és azok adatait. A kötet végén közel 30 oldalon tárgymutató teszi teljessé a művet. Majd a cikkelyekben található számokkal ellátott Jegyzet magyarázatai olvashatók. Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy ezzel a két kötettel új alapokra kerülhet a Prohászka-kutatás. 2010. május Barlay Ö. Szabolcs Prohászka Ottokár: Elmélkedések az Evangéliumról I. Advent-Karácsony II. Jézus nyilvános működése III. Nagyböjt-Húsvét IV. Pünkösd-Szentek Esztergomi spirituális korában ezekkel a meditációkkal tanította meg kispapjait, majd az egész országot imádkozni. A magyar lelkiségi irodalomnak ez az egyetlen olyan alkotása, melyet öt nyelvre lefordítva mind a mai napig ismer a világ. Tíz év óta egyedül a Prohászka Kiadó adja közre ezeket a gyöngyszemeket az olvasó közönség olthatatlan igénye miatt. Interjú kötetek Prohászkáról I. Isten szerelmese Emberek barátja A cím már önmagában is meglepő, hiszen hogyan lehet interjút készíteni olyan személlyel, aki már hetven éve nincs közöttünk. A kérdésre Barlay Ö. Szabolcs adja meg a választ, aki a tíz évvel ezelőtt közreadott három kötetes Naplójegyzeteknek is szerkesztője volt, és legfőbb feladatának azt tartja, hogy megismertesse olvasóival a magyar keresztény lelkiség legnagyobb alakjának gondolatvilágát és személyiségét. A kötet első részében kérdéseket fogalmaz meg, melyekre Prohászka válaszol. A második részben egy eddig kiadatlan kézirat segítségével olyan életközelbe kerülünk Prohászkával, mintha most találkoznánk vele. Ötödik kiadás II. Isten kerúbja Mindenkinek mindene Ebben a kötetben az immár országos hírű közéleti férfi, főpap, író magatartását, gondolatait, elveit, életének rejtett titkait ismerhetjük meg. Prohászka önmagát nevezi Isten kerubjának, aki sasként szárnyalt, és megtanította a földön kúszó magyar keresztényeket, hogyan éljenek, és hogyan lássanak felülnézetben mindent és mindenkit. Hogy valóban Mindenkinek mindene volt, arról a kötet második részében összegyűjtött vallomások, riportok tanúskodnak. Negyedik kiadás III. Csobánkai napló Az interjú sorozat harmadik kötete a Prohászka életmű egy eddig nem közölt kéziratából, Németh Kálmán plébános: Prohászka a szívekben című gyűjtéséből nyújt részleteket. Azért kapta a Csobánkai Napló nevet, mert Prohászka egyik legközelebbi munkatársa, Norberta nővér a csobánkai rendházban jegyezte fel ezeket a naplótöredékeket. A kötet a későbbi kutatás számára is nélkülözhetetlen forrás lesz, mert az idős főpap életművének utolsó szakaszából igen kevés hiteles feljegyzés maradt ránk. Az alázatos Nővér a misztika ösvényein felfelé haladó főpap utolsó éveinek leghitelesebb tanúja. Harmadik kiadás Soliloquia 1 Prohászka Ottokár Napló Róma 1877-1882 Kutató csoportunk 1997-ben közreadta Prohászka püspök Naplójegyzeteinek három kötetét. A tudományos igényeknek kívántunk megfelelni, de nem tudtuk elérni az olvasók táborát. Éppen ezért most arra vállalkozunk, hogy korszakokra bontva és zsebkönyv alakban könnyen olvashatóvá téve tegyük olvasóink asztalára az elmúlt évszázad legnagyobb magyar apostolának és tanítójának naplóit. Sorozatunk első kötete Rómába vezet minket, abba a kollégiumba, melyben Prohászka töltötte kispap éveit. A jezsuiták Gregoriána egyetemén találkozott a világegyház legnagyobb teológusaival, és itt kezdte felépíteni lelkiéletének alappilléreit. Legjobb, ha úgy vesszük kezünkbe ezeket a feljegyzéseket, mintha imakönyvhöz nyúlnánk. Mert valóban szemünk láttára bontakozik ki egy Istennek teljesen átadott fiatal élet, mely határozott léptekkel indul útnak az életszentség hegycsúcsai felé. Második kiadás.
Soliloquia 2 Prohászka Ottokár Napló Esztergom 1883-1890 A Rómából két doktorátussal hazatért zseniális képességekkel megáldott fiatal pap egyházi karrier helyett az életszentség útján akar járni. Látván a hazai egyház siralmas lelki állapotát, állandóan azzal a gondolattal foglalkozik, hogy belép a jezsuita rendbe. Bíboros érseke, Simor János azonban látja, hogy milyen kincset kapott Prohászkában Esztergom és rajta keresztül az egész magyar egyház. És mivel jezsuita tanácsadói is lebeszélik tervéről, marad Esztergomban. Belátta, hogy a Gondviselésnek más tervei vannak. Ekkor írja naplójába:”Isten akar valamit tőlem” Soliloquia 3 Prohászka Ottokár Napló 1891-1905 "Foganjuk meg az Istent" Kötetünk Prohászka életének egyik legmélyebb időszakát öleli fel. Azt a tizenöt évet, melyben az esztergomi szeminárium kispapjainak spirituálisa volt. Feladatai közé tartozott, hogy esténként a kápolnában megtanítsa a rá bízottakat elmélkedni. Az itt elhangzott úgynevezett punktákból, vagyis pontokba szedett gondolatokból született meg a magyar lelkiirodalom mindmáig olvasott, világnyelvekre lefordított kincse, az Elmélkedések az Evangéliumról. Ebben az évtizedben bontakozik ki a maga mélységében az a prohászkás lelkiség, mely a teológusokon keresztül átformálta a papságot, majd fokozatosan az ország népét. Rendszeresen visszatérő gondolata a kötet címében is megtalálható: a keresztény ember életének értelme az „átistenülés”. Foganjuk meg az Istent, ahogy Mária, Jézus anyja tette.(1892. Dec. 14.). Papnak, kereszténynek lenni annyi, mint Krisztust hordozni, és a világnak a mindennapi életben megmutatni. Első kiadás 2005.
Sorozat Prohászka írásaiból Prohászka Ottokár nemcsak a szónak, de az írásnak is művésze volt. Minden alkalmat megragadott, hogy gondolatait papírra vesse. Írásainak száma emberi mércével mérve is „végtelen”, éppen ezért kimeríthetetlen. Ez a sorozat azt a célt szolgálja, hogy olvasóinknak felmutassunk néhány gyöngyszemet ebből a tengerből. Mivel a sorozat borítója barna színű, olvasóink barna füzeteknek is hívják. 1 A Pilis hegyén
A sorozatot az idős Prohászka egyik remeklésével kezdjük. Halála előtt egy évvel, 1926-ban a Kisfaludy Társaság neves írói előtt olvasta fel a pilisi romok multat idéző meditációját, melyben elénk varázsolja az európai szellemiség első reneszánszát, a XII. századot. Magyar nyelven a ciszterciek nagy szentjéről, clairvaux-i apátról ilyen sorokat csak a misztika világában élő Prohászka tudott írni. Harmadik kiadás 2 Nemzeti eszményeink Ennek a füzetnek elgondolkoztató az aktualitása. Száz évvel ezelőtt ugyanis a mostanihoz hasonló ünnepségek voltak a honfoglalás 1000. és a kereszténység 1900. jubileuma kapcsán. Prohászka ekkor Esztergomban a Szeminárium spirituálisa, és az ország történelmének szövőszékénél ül és figyel. Miközben ünnepel az ország, a liberális, szabadgondolkodó kormányzat konkolyt hint a nemzet lelkébe, mely épp a mi korunkban érik be. Próféta volt és apostol. Eszméket és eszményeket ad népünknek, hogy tiszták és szentek legyünk. Harmadik kiadás 3
Diadalmas világnézet Sorozatunk harmadik füzetében csupán két fejezetet adunk közre Prohászka monumentális alkotásából, a Diadalmas világnézetből. Az eszmék esélyei. Az esélyek törvényei fejezetekre azért esett választásunk, mert olvasásuk is meggyőz annak a félreértésnek helytelenségéről, miszerint a Diadalmas világnézet már címében is a triumfáló egyház fölényeskedését akarná hirdetni. Pedig ha végig olvassuk legalább ezeket a fejezeteket, láthatjuk, hogy Prohászka mennyire nyitott és milyen készséges a párbeszédre. Mintha a Második Vatikáni Zsinat szelleme szólalna szavaiból:”Föl akarom érteni a modern ember pszichológiáját. Tisztán látom lelkületének jellemző vonásait. Úgy nyúlok hozzá, hogy ő is megérezze: No ez ért engem s épp ezért nem zárkózom el előle”. Harmadik kiadás 4
Iránytű a magyar ifjúság számára Olyan írást adunk az olvasó kezébe, melyet eddig a Prohászka Kiadón kívül más nem adott közre. 1920-ban a Zászlónk folyóirat Diákkönyvtárat hozott létre Radványi Kálmán szerkesztésében. A sorozat első száma azokat a cikkeket tartalmazza, melyeket Prohászka írt a Zászlónkban az ifjúság számára. A kor nagyon hasonlít a mostanihoz: mélyponton van a nemzet, és Prohászka, a próféta úgy látja, új honfoglalásra van szükség. És ez az ifjúságra vár! A füzet ötödik oldalán jól látható az OSzK-ban cenzúrázott példányon a ZÁRT ANYAG pecsétje. Harmadik kiadás Prohászkáról szóló egyéb kiadványaink Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka Ottokár a székesfehérváriak szent püspöke 1905-1927 Rövid tájékoztatót nyújt a szerző arról a 22 esztendőről, melyet Prohászka püspökként töltött Székesfehérvárott. Esztergomból már úgy érkezett ide, mint az ország legismertebb egyházi szónoka és apostola. Városának és egyházmegyéjének olyan atyja volt, hogy minden papját ismerte, híveit, betegeit felkereste, szegényeinek maga vitte alamizsnáit. Kevés olyan pap élt Magyarországon, akinek emléke még száz év elmúltával is ilyen élénken élne. Kiadványunk az idén kezdődő Prohászka-centenárium számára készült. Barlay Ö. Szabolcs: Prohászka szobor ledöntése 1947 A korabeli képekkel, levéltári dokumentumokkal, szemtanúk vallomásaival megírt tanulmány fontos tényeket rögzít, és sok tévedést korrigál. Legfontosabb volt annak tisztázása, hogy kik szervezték meg, és miért épp 1947. április 27-én éjjel hajtották végre a „merényletet”. Az ateista sajtó ugyanis nemcsak a püspök szobrát, hanem magának a püspöknek szellemi örökségét is meg akarta gyalázni. A tanulmány legnagyobb érdeme az objektivitás: szenvedélymentesen és csupán az igazolható tényeket tárja fel. Ezek közül perdöntő annak a Faludy Györgynek tanúvallomása, aki az Új Tükör 1988. júniusi számában elmondta, hogy ő maga is a szobor ledöntők egyike volt. Külön foglalkozik a szerző a püspök kelyhet tartó szobor-alakjával, mely évtizedek múlva került elő, és most a székesfehérvári Prohászka templom előtti parkban látható. Barlay Ö. Szabolcs: „Isten akar valamit tőlem” Prohászka az alkotó A szerző annak a tudományos kutató csoportnak a tagja, mely tíz éve alakult azzal a céllal, hogy feltárja az elmúlt évszázad legnagyobb magyar apostolának szellemi hagyatékát. Barlay oknyomozó történészként arra törekedett, hogy az életmű 1905-ig terjedő, négy évtizedet felölelő időszakáról összefoglaló képet nyújtson. Saját kutatásai, levéltári adatok, dokumentumok felhasználásával kirajzolódik ennek a rendkívül gazdag életnek egy-egy eddig nem ismert részlete: Prohászka gyermekkora, gimnazista évei Nyitrán, Kalocsán, Esztergomban, majd a Rómában töltött hét esztendő, a két doktorátus a jezsuiták Gregoriana egyetemén, a szülőkkel fenntartott szoros kapcsolat az eddig nem publikált német levelek tükrében.Barlay ezután az Esztergomban töltött huszonöt évről nyújt olyan szintézist, mellyel eddig a történelemtudomány adós volt. A székesfehérvári püspöki levéltár Prohászka archivumában őrzött számtalan, eddig nem feldolgozott dokumentumai (gót betűkkel írt római levelezése, számtalan feljegyzése) alapján feltárul előttünk az a drámai feszültséggel teli küzdelem, melynek nyomait megtaláljuk naplóiban. Pl. „Nehéz kórók közt pálmának lenni”. Amikor spirituális lett, megváltozott a helyzet, és a kispapok példaképe lett. „Fekete bíborosnak” nevezték, mert soha nem fogadott el kitüntetést. Külön fejezetben olvashatunk a közélet, a politika megreformálásában tett erőfeszítéseiről. Külön értéke a kötetnek a Bibliográfiai adattár, mely a későbbi kutatások számára lesz nélkülözhetetlen forrás. Második kiadás Horváth Kálmán: Prohászka a szívekben Szerkeszti Barlay Ö. Szabolcs 2005 Karácsonyán lesz száz éve annak, hogy X. Pius pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárt. A centenáriumot ezzel a kötettel kívánja méltón megünnepelni a Prohászka Kiadó. A püspöki levéltárban található az a kézirat, melyet Shvoy Lajos püspök kérésére állított össze ötven évvel ezelőtt a Prohászka templom plébánosa, Horváth Kálmán. A cél az volt, hogy gyűjtse össze azokat az emlékeket, melyeket a szentéletű püspök még élő papjai, hívei őriznek a szívükben. A négyszáz oldalnyi kézirat az egyik legnagyobb kincse az archívumnak. Ebből válogatott a kötet szerkesztője, aki –saját szavait idézve- nem tett mást, mint mikrofonnal a kezében odaállt a püspök egykori hívei elé, hogy riportot készítsen velük A Kiadó úgy gondolja, hogy kötetünk a Prohászka irodalom egyik legkedveltebb könyve lesz.
Írások Prohászkáról Szerkeszti: Barlay Ö. Szabolcs A sorozat címe is jelzi, hogy ebben olyan írásokat kívánunk közreadni, melyeket mások írnak Prohászkáról. (Épp ebben különbözik az un. Barna füzetektől). Egyrészt az életrajzáról készülő monográfia fejezeteit közöljük, másrészt folytatjuk Horváth Kálmán „riport gyűjtését”, vagyis Prohászka a szívekben címmel vallomásokat, feljegyzéseket adunk közre a szentéletű püspökről. 1 Prohászka gyermekkora A Prohászka kutatás egyik legnagyobb adóssága egy teljességre törekvő életrajz hiánya. Annak ellenére, hogy a feltételek adottak, eddig nem akadt senki, aki neki mert volna állni a „rengetegnek”. Erre mi sem vállalkozunk, legfeljebb közreadjuk életének egy-egy szakaszáról készült írásainkat. Ezt tesszük most is: feltárjuk a szülői ház világát, az ősforrást, azt a környezetet, melyben született a kis Ottokár, elkísérjük a rózsahegyi, losonci iskolába. Belelapozunk bizonyítványaiba, és közben élénken figyelünk azokra a reflexiókra, melyeket élet alkonyán jegyzett fel naplóiba. A második részben egy eddig ismeretlen levelet adunk közre egy mohácsi család levéltárából: az egykori esztergomi kispap, Simon Vendel beszámolóját az idős Prohászka püspökkel folytatott beszélgetéséről. 2 Hitvédelem és hazaszeretet Prohászkánál Az un. zsidókérdés a magyar történetírásban és azonbelül a magyar egyháztörténelemben mindmáig „tabukérdés”. Ennek legfőbb oka az, hogy az írók félnek a következményektől. Soha nem lehet ugyanis tudni, hogy mikor sütik rá az emberre, hogy antiszemita. Nyugaton ez nem így működik. Elegendő, ha utalok a neves angol történész, Paul Johnson A zsidóság történelme című monográfiájára, melynek magyar változatát nemrég az Európa Kiadó is kiadta. Az ugyancsak Nyugaton élő magyar származású Fejtő Ferenc Magyarság és Zsidóság címmel szintén közreadott egy tanulmánykötetet, mely új fejezetet nyit a hazai zsidókérdés tisztázásában. Barlay Ö. Szabolcs e két szerző művére építi fel saját kutatásainak eredményeit, hogy végre helyére tudjuk tenni a Prohászka püspökre ráfogott antiszemitizmus vádját. A szerző mind térben, mind időben kitágítja a kutatás kereteit, hogy annál érthetőbb legyen meggyőződése: Prohászka nem a zsidóságot, hanem az ateista, kizsákmányoló, az erkölcsi és nemzeti értékeket tagadó, sőt azok helyébe új, forradalmi eszméket ültető zsidók ellen emelte fel vészjósló, kemény bírálatát. Ebben a tanulmányban jelenik meg először Prohászka 1920-ban Hágában angolul írt szövege: Zsidó kérdés Magyarországon. A nagy érdeklődés miatt a tanulmány könyv formájában is megjelent immár harmadik kiadásban ezzel a címmel: Hitvédelem és hazaszeretet. Antiszemita volt-e Prohászka. 3 Prohászka Ottokár: Az ondavai vámos - Kiss Antal: Egy novella a retorika nagyítója alatt- Az un Kék füzetek sorozatunk harmadik számában igen érdekes és értékes írást vehet kezébe a T.Olvasó. Egyrészt gyönyörködhet Prohászka Ottokár első írói alkotásában, a novellának is nevezhető -valójában egyetlen irodalmi műfaj kategóriájába sem sorolható- remekét, másrészt olvashatja egy fiatal teológus és irodalomtörténész tanulmányát, elemzését Prohászka írói alkatáról. Kiss Antal ugyanis Az ondavai vámos-t az ókori retorika nagymesterének, Cornifitius-nak szabályrendszerével veti egybe. Az eredmény ugyanaz: Prohászka remekül ír. Sőt a legújabb kori irodalomtudomány akarva, nem akarva elismeri, hogy Prohászka nevéhez fűződik irodalmunk újjászületése. Hiszen Ady előtt az ő új stílusára figyeltek fel az olvasók egy olyan korban, mely enervált volt és önmaga körül forgott. Köszönjük és megtiszteltetésnek vesszük, hogy Kiss Antallal az élen ezt a fiatal tudós generáció is így látja. LELKIKÖNYVEK ELMÉLKEDÉSEK Barlay Ö. Szabolcs írásai
Találkozások Jézussal A Prohászka Kiadó legkeresettebb könyve. Bizonyára azért, mert korunk emberének erre van legjobban szüksége. A fedőlap Rodin szobrának, a La Cathédrale-nak, a két kéz egymásrautaltságának is üzenet értéke van. A ma embere ugyanis az eddigieknél is jobban átérzi, hogy mennyi titok rejlik a legtöbb találkozásban,- különösen, ha ez a találkozás az ember és az Isten között történik. A könyv annak a szentbeszéd sorozatnak a változata, melyet a szerző 1994-ben, aranymiséjének emlékére a pesti Ferencesek templomában mondott el. Hatodik kiadás Krisztus agóniája bennünk Meditációk a szenvedésről Pál apostol büszkén vallja, hogy Krisztus sorstársai vagyunk! Ez azt is jelenti, hogy a tanítvány nem lehet különb a mesterénél. A Krisztus-követés alapjában véve „agónia”, a szónak eredeti értelmében, vagyis tudatos küzdelem az Istenért. Az aszkézisnek egyik, de az összes közül leghathatósabb eszköze a kereszt-hordozás. Azt a híres Szent Pál-i mondatot:”Krisztussal keresztre vagyok feszítve” (Gal 2, 20) Pascal így fogalmazza meg: Krisztus a történelem utolsó napjáig agonizálni fog bennünk. Ennek bemutatásáról szól a könyv, mely a Lehel téri Szent Margit templomban tartott lelkigyakorlat változata, és mint minden könyvnek, ennek is történelme van. T.i. még csak kézirata volt meg, hogy az illusztrációkat az akkor súlyos beteg Janka bencés oblata nővér elkészíthesse, ő pedig a kórházban kézről-kézre adta a betegeknek, hogy szenvedéseiket Krisztus agóniájaként vegyék. Harmadik kiadás Jelképek a keresztúton Ritkán szoktunk figyelni azokra a tárgyakra, melyek pedig szorosan kapcsolódnak az Úr Jézus keresztútjához. Ezek egyúttal jelképek is, melyekről elmélkedni azért üdvös, mert elmélyíti a Rituale évtizedek óta használt és épp ezért kopottá vált „keresztúti ájtatosságát”. Az itt olvasható szöveg az érdi Regina Mundi ciszterci nővérek apátságának nagypénteki keresztútján hangzott el. Az illusztrációk (mosdótál, kövek, kendő, kezek, tekintetek, tőr, halotti lepel) Janka bencés oblata nővér munkája. Harmadik kiadás Názáretből Betlehembe Az adventi liturgia csodálatos „útikalauzt” ad a kezünkbe. Hiszen minden napnak külön szentmiséje van! A napi szentleckék, evangéliumok kijelölik advent négy hetének lelki programját. És mi, vándorok meg fogjuk találni a karácsonyvárás igazi értelmét ebben a merkantilista hajszában, mely alapjaiban forgatja ki legszentebb ünnepünket. Mi „szállást” készítünk a Szentcsaládnak, és így várjuk a Szentestét. Második kiadás Vallomások könyvei Barlay Ö. Szabolcs három kötetes sorozata I Ki nekem Krisztus? Miért vagyok keresztény? Sok mindent elárul társadalmunk lelkiségéről, hogy mire hogyan „reagál”. A Vallomások témái iránt sokkal nagyobb az érdeklődése, mint a filozófiai, tanítói eszmefuttatások iránt. Jelzés értékű, hogy ezek a kötetek érték el eddig a legtöbb kiadást. A szerző nem csupán közölni akarja az evangélium igazságait, hanem vallomást tesz róluk. A Katekizmus mellett ágostoni konfesszióra is szükség van. Különösen a megtérni szándékozóknak íródott a könyv, melynek borítóján Vágvölgyi Éva elgondolkoztató akvarellje látható: felvont vitorlával halad előre egy csónak, az ég felhős, de a Nap fénye erősebb, és bearanyozza a hullámzó víz tükrét. Azért választottam ezt, mert hasonlít sorsunkra. Mindannyian kapunk annyi kegyelmet, hogy Krisztus hajójába kapaszkodva át tudjunk jutni a Túlsó partra. Ötödik kiadás II Édesanyánk az egyház Nagy és merész vállalkozás egy pap részéről, hogy ma az emberek elé álljon, és keresztkérdések pergőtüzében vallomást tegyen arról az egyházról, melyről ő is tudja, hogy „semper reformanda”, reformra szorul, annak ellenére, hogy kétezer év óta „a pokol kapui sem vesznek erőt rajta”. Bár a három pilléren álló vallomás első és harmadik témája is számos új elemet tartalmaz, érezni lehet, hogy a könyv igazi célja: kinyitni az ablakot, szélesre tárni az ajtót a harmadik évezred embere előtt, hogy kérdéseire igaz és őszinte választ kaphasson. Ehhez ugyanis a kérdezőnek joga van, a kereszténynek pedig, különösen, ha az illető pap, kötelessége válaszolni. Az olykor kritikusnak tűnő hangvétel ellenére, mindvégig érezni, hogy az egyházhűségéért sokat szenvedő szerző a Mater ecclesia ölelő karjaiban érzi magát. Ennek a könyvnek második és harmadik része önálló kötetben is megjelent: Egyház a mában és Az áldozatot bemutató egyház. Második kiadás. III „Ha szeretet nincs bennem, mit sem érek” Elmélkedések a szeretetről A gyémántmiséjét bemutató idős pap ezzel a könyvvel ajándékozta meg a hívek ezreit. Ebben a korban már ő is tudja, amit az aggastyán János apostol mondogatott a köréje gyűlteknek: „Fiacskáim csak szeressétek egymást”. A székesfehérvári Szemináriumi Templomban elmondott meditációknak írásos változata ez a vallomás. A szeretet skálájának csúcsán található meg az a szeretet, melyről a könyv szól. Arról az „isteni erényről”, mely Pál apostol szerint a hit és a remény mellett a legnagyobb, és csak ez marad meg. -A könyv írása közben jött létre a kapcsolat az erdélyi misszióval. Mindazt, amit olvasunk a kilenc fejezetben, a dévai ferences misszió kézzelfoghatóan és egyértelműen be is mutatja. Egyik felel a másiknak. Harmadik kiadás Tóth Tihamér: Levelek diákjaimhoz Dohányzol? A Prohászka Kiadó elsőként vállalkozik arra, hogy az ország-világ előtt ismert és külföldön mindmáig olvasott diák-pedagógus könyveit újból megjelentesse. Elsőként a Jellemes ifjú című könyvének záró-akkordját, a Dohányzol? címűt adjuk közre, mert ebben minden szülő és pedagógus, minden igazi cserkészvezető megtalálja a kulcsot fiataljaink hét pecséttel lezárt „lakatjához”. Tóth Tihamér titka az Evangéliumban rejlik. Ő ugyanis nem tilt, hanem Jézus nevében kér: légy bátor, stramm, tudjál nem-et mondani ösztöneid követelésének. A könyv ezért hiteles és ezért a nikotin helyébe be lehet helyettesíteni bármilyen drogot. Itt ugyanis nem orvosok, nem pszichológusok, hanem Jézus Krisztus nyúl bele a lélek legbensőbb világába. Ő, aki mindannyiunk orvosa. Irodalom Történelem Barlay Ö. Szabolcs: Romon virág Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról Egy életmű szintézisét teszi le olvasói asztalára a mű szerzője. A történelemtudomány doktora évtizedek kutatásainak eredményeit olyan módszerrel dolgozta fel, hogy az ne csak a szakirodalom elvárásainak feleljen meg, hanem a hazája történelmét megismerni akaró olvasó is átélhesse a legdrámaibb korszakunk szellemi fejlődését. A lenni vagy nem lenni shakespear-i dilemmán töprengő Szapolyai János ,- a magyar kultúrát Erdélybe menekítő Izabella királyné,- a szabadgondolkodó János Zsigmond és ellentábora, a jezsuiták iskolapolitikája ,- Báthory István nemzetet egységesítő lelkülete,- Báthory Boldizsár Európa-hírű könyvtára és alchimiai laboratóriuma ,- Balassi és az olasz zenészek tudatos művelődés-pártolása,- az építészetben és a többszólamú zenében történő korszakváltás témáinak bemutatása érthetővé teszik, hogy a könyv az egyetemi felvételi vizsgára készülők számára nélkülözhetetlen segédkönyvvé vált. 1986 Gondolat Kiadó. 2001 reprint kiadás. Barlay Ö. Szabolcs: Balassi Bálint, az istenkereső Az egymást követő politikai, világnézeti rendszerek képesek átformálni az irodalomszemléletet is. Ennek esett áldozatul Balassi Bálint is, akit a diktatúra évtizedeiben nemcsak egyetemi katedrákon, hanem akadémiai konferenciákon is szabadgondolkodónak, Istennel cinikusan parolázónak tituláltak. A szerző a 16. század művelődéstörténészeként, és a Mohács utáni magyar nyelv kutatójaként pontos elemzést nyújt a szavak, kifejezések tartalmi és jelentésbeli forrásáról. Nyilvánvalóvá teszi, hogy amit az ateista tudósok cinizmusnak neveznek, lényegében a zsoltárokból vett parafrázisok, sokszor szó szerinti idézetek az Ószövetségből. A Psychoanalysis Balassiana fejezete előtt új megvilágításban olvashatunk viszontagságos életéről és hősi haláláról. vitéz Barlay János tábornok háborús naplói Részletek 1914 – 1918 A Barlay család archívumának féltve őrzött reliquiája édesapánk első világháborús naplója. A kassai 34-es Vilmos Bakák ezredében szolgált. Az orosz, majd az olasz fronton harcolt géppuskás századával. Maga készített térképekkel hitelesíti katonai tetteit. Megrázó olvasni frontról küldött levéltöredékeit, melyeket édesapánk írt édesanyánknak A kis füzetet keresztény magyarságunk ezeréves fennállásának emlékére írta vitéz Barlay Ö. Szabolcs, tartalékos tábori lelkész, történész 1999-ben Barlay Ö. Szabolcs: Fiatal Magyarság A könyv a cserkészmozgalomról és azon belül a magyar cserkészet múltjáról szól. Annak ellenére, hogy Trianon után a cserkészet volt a legéletrevalóbb ifjúsági mozgalom, a kommunizmus óta nem tud igazán lábra állni. A fiatal pedagógus és papi nemzedék számára készült ez a könyv. Írója hetven éve cserkész, és még ismerte az első legendás hírű alapítókat, köztük Teleki Pált, Sík Sándort, akik létre hozták a Fiatal Magyarság néven ismert folyóiratot. Második kiadás Világnézeti Figyelő 1 Álarc nélkül Négyszemközt Nyugat Álprófétáival Rousseau, Tolsztoj, Brecht, Hemingway, Marx A www.inditlak.hu honlapomon olvasható sorozat nyomdai változatát veszi kezébe a T. Olvasó. Régóta keresem a választ, hogy mivel magyarázható az Újkorban még kereszténynek nevezhető Nyugat elpogányosodása. A választ Paul Johnson angol történész Intellectuals c. művében találtam meg. Magyarul is megjelent könyve a 12 legismertebb írót veszi bonckés alá. A neves történész pontos bibliográfiával alátámasztott kötete volt dolgozataim forrása. Álarc nélkül akartam bemutatni azokat, akik hitem szerint felelősek mindazért a szellemi, erkölcsi káoszért, amiben ma élünk Dr. Bakóné Barlay Edit: Gondolatszikrák A kis füzet mintapéldánya annak, hogy milyen kincsek birtokába juthat az, aki fiatal korától kezdve szenvedélyesen gyűjti a szép gondolatokat. Nagy olvasottságra és műveltségre van szükség ahhoz, hogy ilyen gyűjtemény létrejöhessen. Az ötödik kiadás jelzi, hogy a Prohászka Kiadó olvasótáborának nagyon megnyerte tetszését.
|
